Figyelem! Módosulás történt az étkezési térítési díjak tekintetében!

Étkezési térítési díjak 2016. 09. 01-től:

  • Normál étkezési díj:                           400 Ft/nap

A Magyar Országgyűlés a 2015. év folyamán módosította „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt” az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében, mely módosítások 2015. szeptember 1-vel léptek hatályba.

  • Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők:       ingyenes
  • tartósan beteg vagy fogyatékos: ingyenes
  • családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek: ingyenes
  • családjában három vagy több gyermeket nevelnek: ingyenes
  • nevelésbe vételét rendelte el a gyámhatóság: ingyenes
  • „családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, nettó összegének 130%-át”, (89.408 Ft-ot). (2016. január 1-jétől 95. 960 Ft-ot.)

A törvény teljes szövege az alábbi linken érhető el:

http://www.bddsz.hu/sites/default/files/MK15077_067.pdf

Az ingyenes étkezés igénybevételéhez:

A Korm.rendeletben meghatározott nyomtatványok kitöltése  (melyről részletesebben itt olvashatnak http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK15105.pdf, alább pedig a befizetéshez elengedhetetlen dokumentumokat tölthetik le ) valamint a hatósági igazolások benyújtása szükséges.

  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetében – a határozat másolatát,
  • 3 vagy több gyermek esetében a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló érvényes lejárati idővel rendelkező határozat (MÁK határozat) másolatát,
  • tartós betegség esetén a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozat másolatát, ennek hiányában a szakorvosi igazolást,
  • fogyatékosság esetén a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozat másolatát, ennek hiányában a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét.
  • Amennyiben kizárólag a család jövedelmi helyzete indokolja az ingyenességet, úgy a (328/2011 (XII.29) Korm.rend. 6.sz. melléklet) NYILATKOZAT f, pontja jelölendő. A jövedelem igazolására pedig a 328/2011. (XII.29) Korm.rend. 5.sz. mellékletének kitöltése szükséges, melyhez a jövedelmet igazoló (30 napnál nem régebbi) bizonylatokat is csatolni kell.

Az étkezés befizetéséhez nélkülözhetetlen nyilatkozatokat a Dokumentumok/A 2016. szeptemberi ebédbefizetéshez szükséges nyomtatványok pont alatt tudják letölteni! 

A jövedelemnyilatkozat kitöltésének megkönnyítéséhez ide kattintva jelenik meg a tájékoztató.

Az ebédbefizetés időpontja a következő

Augusztus 8-án, HÉTFŐN, 12-17 óráig

Helye: az óvoda TANÁR utcai épülete

Augusztus 9-én KEDDEN, 7-11 óráig

Helye: az óvoda Tanár utcai épülete

FIGYELEM!!! Kedden az ebédbefizetés 8 30– 9 óráig lerendelés miatt szünetel!!!
(Türelmüket köszönjük!)

Befizetésre kerül: 2016. szeptember 1-től 30-ig: 22 nap
Térítési díj: 400 Ft/nap összeggel számolva összesen: 8800 Ft (22 nap esetén)

Pótbefizetés: 2016. augusztus 23-án, KEDDEN 7- 10 óráig
Helye: az óvoda Tanár utcai épületében

FIGYELEM!!! Kedden az ebédbefizetés 8 30– 9 óráig lerendelés miatt szünetel!!!
(Türelmüket köszönjük!)

Kérjük az időpont pontos betartását, mert más időpontban már nincs lehetőség a befizetésre!
Kérem a Tisztelt Szülőket, hogy befizetéskor a visszaadás megkönnyítése érdekében aprópénzt hozzanak (2000 Ft, 1000 Ft, 5000 Ft) !
Köszönjük!

Nevelés nélküli munkanapok

Tisztelt Szülők!

A 2015/16-os nevelési évben a következő nevelés nélküli munkanapok várhatók:

  • 2015. október 5. (hétfő)
  • 2015. november 23. (hétfő)
  • 2016. március 7. (hétfő)
  • 2016. június 10. (péntek)
  • 2016. augusztus 26. (péntek)

Ezeken a napokon ügyeletet továbbra is a Piroska Óvoda biztosít!

Megértésüket köszönjük!

 

 ,,(5) Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben vagy egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg.(…)”

,,(6) Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, az iskolai tanítás nélküli munkanapon és a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon – a szülő igénye esetén – az óvoda, az iskola és a kollégium ellátja a gyermek vagy kiskorú tanuló felügyeletét.”

Forrás: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Tájékoztatás

A Rákosmenti Mézeskalács Óvoda óvodavezető helyettese:

 Novák Henrietta

Elérhetősége:
Tanár utca: 257-3893; 20/269-0783

Fogadóórája:
minden hónap első hétfője 8-17 óráig időpont egyeztetéssel

A Rákoscsaba utcai épület óvodavezető helyettese: Kunné László Ildikó

Elérhetősége:
Rákoscsaba utca: 256-5059; 20/436-3090

Fogadóórája:
minden hónap második hétfője 16-18 óráig időpont egyeztetéssel

Kérjük, vegyék figyelembe, hogy ha 8-11-ig csoportban, a gyerekekkel foglalkoznak, akkor közben nem telefonálhatnak!

Megértésüket köszönjük!

Milyen hatással van a 4-6 éves gyermekekre a népi játékok készítése?

Készítette: Pupekné Klincsek Veronika

  Mesterséges világunk és a szabad természet együtt adják vizuális kultúránk tárgyát és eredményét. Az elmúlt évtizedek gyorsuló változása népszokásainkat sem hagyta érintetlenül, közülük sok eltűnt, vagy átalakult. A mai világunkban egyre kevesebb hely jut a természetes anyagokból készült játékoknak és „alkotásoknak”, pedig erre nagy szükség lenne. A ma nemzedékének egyik fontos kötelessége, hogy a népszokások és néphagyományok kulturális értékeit megőrizze és a jövő számára átmentse. A népművészet, amely nem valami öncélú „művészkedés”, eredménye, hanem a kultúra többi területéhez sok szállal kötődő alkotás. A sokoldalú műveltség ma is célja a társadalomnak, ennek ellenére mindinkább a specializálódás, a munkafolyamatoknak kis részfeladatokra bontása felé haladunk. A valóban harmonikus személyiségnek „fejlődése folyamán” meg kell ismernie környezetét az anyagok tulajdonságait, a természet jelenségeit, a felismert törvényszerűségek alkalmazásával a világot újra fel kell tudnia építeni. Ehhez a legjobb példa, a legfőbb gyakorlati lehetőségek a népi kultúra kínálja. A játék és a „gyerek” mindenki számára összetartozó fogalmak. Ez természetes is, hiszen a gyerekek életében a játék az első és legfontosabb elfoglaltság. Az óvodákban kedvelt rögtönzött bábokról-rendkívüli értékük miatt-részletesebben kell szólnunk. Ezek valójában terményekből, ismeret tárgyakból alakított bábfigurák. A tárgyak fantáziát, alkotó kedvet serkentő, ötletadó varázslata. A terménybáboknál a termény az ihlető. Egy bibircsókos burgonya láttán könnyen a boszorkány képe villódzik fel a gyermekek képzeletében. Az sem ritkaság, amikor alkotás közben módosul a téma. A tündérnek szánt piros alma könnyen válhat Jancsi bohóccá. Amikor a különböző terményeket bevisszük az óvodába, valójában régi gyermekjáték hagyományainkat keltjük életre.

A mai gyermekek örömüket lelik a terményekből való alkotó munkában. Örömük azonban csak válik teljessé, ha nemcsak létrehoznak bábot vagy kis hegedűt, hanem azt a játékukban is felhasználják.  Ha mindezt óvodás gyermekeinknek sikerült átadni, akkor talán jelentős lépést tettünk, népi hagyományink megőrzésére.

„Hozzon a gyermeknek
mindenki,
amit tud,
játékot, zenét, örömet”.
(Kodály Zoltán)

Gyermekkori emlékeim gyakran feltűnnek előttem, a kis parasztházikó, amelyben éltünk szüleimmel és drága nagymamámmal. A kis földes, mestergerendás szoba, az öreg, ám igazi meleget árasztó kis „Jancsi kályha”, a kemence melynek skutkájába a mosogatásban eltörött tányér cserép darabjai elrejtve. A véget nem érő játék az állatok mellett, a botemberkék, virágkoszorúk, a „kavics” ebéd a babának. Ma is hallom édesanyám hívó szavát; -Kislányom, gyere ebédelni!
   Talán ezek a régi emlékek és a népművészet szeretete, amely arra ösztönzött, hogy hivatásomnál fogva kiemelve foglalkozzak az apró emberekkel, s csekély tudásommal megalakítsam a kis kézműves szakkört. A közös játékkészítés egyrészt újabb sikerélmény-lehetőség gyereknek, felnőttnek egyaránt, másrészt a kisgyermekek kézügyességének fejlesztése a majdani iskolai írás-előkészítés szempontjából alapozásnak, a munkára nevelés első szakaszának is tekinthető. Ez a munka olyan örömmel vállalt alkotói tevékenység, amely segíti a gyermekek intellektuális és manuális tehetségének kibontakozását, fejleszti alkotó fantáziájukat, technikai ismereteiket.
Fokozódik az alkotó kedv a kreatív gyermek örömét leli a munkában. Előtérbe kerülnek az egyéni képességek, a differenciálás.
A gyermekek közelebb kerülnek a természethez, gazdagodik érzelemviláguk. Nagy örömmel játszadoznak a saját maguk által elkészített játékokkal, vagy éppen igazi örömet szereznek szüleiknek, barátjuknak egy-egy apró meglepetéssel, ajándéktárggyal.

  1. Agyagozás

Valószínű, hogy az ősi földközeli ösztönök működnek már a legapróbbakban is, amikor legelőször a homokhoz nyúlnak, várat építenek, süteményeket formáznak. Ennek a természetes tevékenységnek a folytatása az agyaggal való találkozás. A gátlásosabb gyerekek között is akadnak olyanok, akik ahogy meglátják az anyagot, belefeledkezve, türelmesen formálnak. Elsősorban fantáziájukra támaszkodva anyagozhatunk. Ezután például ceruzatartó sündisznókat is lehet készíteni. Ezzel az egyszerű kis feladattal az apróbbak is megbirkóznak. A tojásformára gömbölyített agyagból orrocskát púposítunk, majd egy ceruzával a hátára lyukakat készítünk. Száradás, égetés után belehelyezhetik a ceruzáikat.

  1. Madárijesztő elkészítése

Eszközei: vastagabb bot, gyapjú színes és színtelen, vessződarab, termények, kötözésre madzag és ragasztó. A munka menete egyszerű, a legbonyolultabb fogás maga a kötözés, a gyapjú rögzítése a bothoz. A figura dísze a színes, óriási kalap, teteje díszítve szárazvirággal. Munka közben elbeszélhetünk a madárijesztő funkciójáról.

  1. Gyapjúállatkák: maci, nyúl, madárka, hernyó.

A gyapjú rendkívül alkalmas kis állatkák, babák, kabalák készítésére egyaránt. Egyik fő tulajdonsága a gyenge szakítóerő, amely a gyermekek munkáját is segíti. A figurák elkészítése néhány főbb fázisból áll. Elsőként elkészül hajtogatással a test formája, majd kötözéssel, bedugdosással a végtagok is kialakulnak.

A báb jellegét az egyszerű, naiv formák adják meg, például a nyúlnál a hosszú fül, a macinál a kerek orr kialakítása. Az érzékszerveket ragasztással rögzíthetjük, filcdarabokból, bőrből, gyöngy lehet a szeme. A babaformáknak ruhát is készíthetünk. Így születnek meg a gyapjúbabák, amelyhez még odasimulni is kellemes a gyerekeknek egy-egy nyugodt órácskában.

Eszközök: fehér gyapjú, filc, gyöngy, bőr, maradék textil, csipke, ragasztó. Természet adta anyagot előzetes gyűjtésével készíthetünk hétfejű sárkányt, királylányt és királyfit.

Anyagok: krumpli, fogvájó, makk, pici gyapjú, ragasztó, parafadugó, cirok, fél dióhéj, agyag, vastagabb szeg a lyukasztáshoz.

  1. Fekvő cica és egér

Eszközök: kukoricacsutka, gyapjú, kukorica, fél dió, drót, fonal, gyöngy, bőr, ragasztó.

A munka lépései:

A gyapjú feltekerése (beöltöztetés) a csutkára, lábak felragasztása, majd az arc kialakítása.

A kisegér estében: a fél dió bevonása gyapjúval (ragasztás) fülek, farok, szem, orr majd a bajusz felragasztása.

  1. Zoknidaszkli

Eszközök: egyszínű vagy éppen csíkos zoknik, tömőanyag, színes textildarabok, parafadugó, ragasztó.

A munka menete: tömés, kötözés és a fej kialakítása a textilekből ragasztással.

  1. Öreg néne őzikéje és kis kertje

Eszközök: kartonlap, fadarab, nád, őszi préselt levelek, makk, fogvájó, tobozok.

Az őzike makkból, parafából és fogvájóból készül. A kertet nádkerítés övezi, a fák, bokrok tobozokból alakulnak ki.

  1. Nyakbavaló bőrtarisznya

Eszközök: bőr, vastag fonal, ragasztó.

A munka menete: az előre kilyuggatott bőrök körbefűzése szegőöltéssel. A tarisznya díszítése egyszerű figurával (vágás, ragasztás).

  1. Mikulás, botbáb

Eszközök: pingpong-labda, bot, fehér, piros és szürke gyapjú, fekete gyöngyök.

A munka menete: Labda és a bot összeillesztése.

A bot bevonása gyapjúval, kötözéssel.

A mikulás kabátja, kucsmája piros gyapjú, szintén ragasztással rögzítve. A szakáll szürke gyapjú és fekete gyöngyből készülnek el a szemek és a kabátok. A kisebbek elkészíthetik a mikulás puttonyát dobozból.

  1. Pókfonással és gyöngyös díszítéssel készíthetünk fali díszt.

Eszközei: két darab egymásba bujtatott, vastag fonalak, gyöngyök.

  1. Farsangi készülődés, álarcok

A farsang a közelgő tavasz, ősi öröm ünnepe, egyúttal a tél és a tavasz küzdelmének szimbólikus megjelenítése. Számtalan gonoszűző és termékenység varázsló álarcos, alakoskodó szokás fűződik hozzá (kongózás, kormozás, téltemetés, búsó-járás).  A karácsony után a leggazdagabb jeles napi szokáshagyomány. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás. Az álarcok elkészítésének eszközei: óriási torta papírtálca, a kisebbeknek virslis tálca, színes papír, miltonkapocs, olló, ragasztó, kalapgumi.

A nagyobbakkal textilből zsákot varrhatunk a fejükre, majd azt az általuk választott állatra egészíthetik ki anyaggal, textil filctollal. A kisebbek farsangi szemüveget készíthetnek.

  1. Papírmunkák

Vágással, hajtogatással, ragasztással készítjük el a csigacsaládot.

Eszközök: színes papír, virslis tálca, krepp-papír, ragasztó olló.

  1. Nemezelés

A nagyokkal nemeztarisznyát készíthetünk, ha az oldalszéleket is összedolgozzuk, itt egy kis segítséget kell adni. A kisebbekkel egy háromrétegű nemezt készíthetünk, ez az egyszerű darabka lehet pl.: egy juhászbojtár subája.

  1. Agyagedény készítése, hurkák felrakásával

Eszközök: nyújtódeszka, rajta papír, nyújtófa, agyag, „pépes agyag” tálkában.

A technikai utasítások után a gyerekek szinte önállóan tudnak dolgozni. Az egyes rétegek felrakása előtt pépes masszával kell bekenni.

  1. Anyák napi vagy karácsonyi meglepetésnek is kiváló a szívecske alakú ékszerdoboz agyagból.

A gyúrás, nyújtás után a doboz fedelét, karcolással díszíthetjük.

  1. Agyagékszerek

Egyszerű gömbölyítéssel készülnek el a nyakláncok gyöngyei, amelyet hurkapálcikára fűzve száríthatunk. Medálnak szerezzünk be változatos kiszúrókat. Medált üveggyöngyök benyomásával is díszíthetünk, de akár festéssel, karcolással is.

A téma összegzése

  Az óvodáskorú gyermek életében, a játék a fő tevékenységi forma, úgy, ahogy az iskolásnak a tanulás, a felnőttnek a munka. Amióta gyermek él a földön van játék is. Erről tanúskodnak a feltárt őskori gyermeksírok, amelyekben nem egyszer a kis gyermekkel temették el kedvenc játékszereit is. De a fejlődés szempontjából más jellegű tevékenységek is nagyon jelentősek, mint például a formálás, barkácsolás, rajzolás. A gyakorlás során egyre pontosabb elképzelései alakulnak ki a környezet tárgyiról és egyre pontosabban sikerül azok megalkotásai is. Ezért fontos, hogy a gyermek megkapjon minden lehetőséget a különböző tevékenységekre. Nem fontos rögtön művészi értékűt alkotni, kezdjük egyszerű formákkal és a siker nem marad el.

Felhasznált irodalom:

Petrás Anna – Játékiskola